Párkánykerti növényismeret – Tavaszi levélzöldségek 

A naptári tavasz klasszikusan március 1-én kezdődik, azonban mióta a klímaváltozás akkor is a mindennapjaink része, ha szerencsés közép-európai városlakóként ezt nem annyira érezzük, gyakorlatilag az év bármely napján lehet már felénk tavasz. Másnap meg újra tél, vagy éppen laza nyári húsz fok. 

Városban és fedél alatt az ezzel járó hőingadozást, szelet, túl sok vagy éppen nulla csapadékot a közműveknek hála még viszonylag jól bírni, azonban a szántóföldi és szabadföldi-kertészeti növényeknek általában nem jut ilyen. 

A párkányon, balkonon lévők azonban abban a szerencsés helyzetben lehetnek, hogy egy hirtelen jött fagytól a fűtött lakóház közelsége is véd, és ha nem esik az eső, helyben lakik az öntöző kéz. 

A szezon emiatt a lakóházak közelében, védett párkányokon, balkonokon elvileg korábban is kezdődhet, mint egy rendes kertben, de a tavasz azért itt is tavasz. Ha a levegő időnként gyorsan fel is melegszik, a talaj hőmérséklete alacsony marad. Ezért ilyenkor még csak hidegtűrő és alacsonyabb fényigényű levélzöldségekkel érdemes kezdeni.  

Az is fontos, hogy a balkonládába kerülő növények kis méretűek legyenek és a levelük vagy az egész növény fogyasztható legyen. Balkonon vagy párkányon nem szerencsés hónapokon át olyan növényt pátyolgatni, ami a végén egyetlen fogyasztható termést hoz majd. Padlizsánt, cukkinit vagy más tökfélét semmiképpen ne ültessünk ekkora helyre.  

Párkánykertbe vagy balkonra ideális választás, a boltokból zacskós kiszerelésben is ismert, konyhakészen kapható madársaláta, tépősaláta, bébispenót és rukkola.  

Habár nagyobb élelmiszerboltokban jobbára egész évben kaphatók, a fő szezonjuk igazából tavasszal (és ősszel) van.    

Idén először a párkányon kertészkedve én is ezekkel fogom kezdeni. Nekem két ládám lesz és egy ládába kétféle növényt vetek. 

Amit érdemes tudni róluk: 

MADÁRDALÁTA:

Nevezik galambbegysalátának vagy mezei salátának is. Igénytelen és nagyon hidegtűrő növény, a gyenge árnyékot is jól tűri, de különleges értékét az adná, hogy télen, lombbal takarva akár hó alól, és kora tavasszal is szedhető. Ehhez tavaly ősszel kellett volna elvetni – amiről ugyan lecsúsztunk-, de tavasszal is vethető, és én most ezt fogom kipróbálni. Február-márciusban vetve április végére lesz belőle saláta.

A szedést 5-6 leveles korban kell kezdeni, és ilyenkor az egész növény gyökerestül kell kitépni a földből. Ezért van gyakran a zacskós madársalátán is rajta a gyökere. Együk meg nyugodtan.

Kis méretű növény, ezért balkonládába is ideális, de a tavaszi vetésből származó madársalátát termésmennyiségben majdnem biztos, hogy lenyomja majd a korai saláta a rukkola vagy a spenót. Az íze nagyon finom, elsősorban emiatt próbálom ki mit tud balkonon a tavaszi vetésű madársaláta. 

Boltban nem igazán kaphatók belőle fajták, madársaláta néven azonban minden vetőmagos helyen kapható. 

SPENÓT:

A bébispenót, amit nyersen salátaként érdemes fogyasztani a spenót vagy más néven paraj fiatal levelei. A spenót egy hidegtűrő egyéves növény, tavasszal és az áttelelő fajták ősszel is vethetők, azonban vízigényes. Ha nem kap elég csapadékot vagy öntözést gyengén fejlődik, kevés levele lesz és hamar felmagzik, azaz virágot hoz, majd magot érlel.  

Az elvetett magok már 4 °C-os hőmérsékleten csírázni kezdenek, és a fiatal növények nem érzékenyek a kisebb talaj menti fagyokra. 

A tavaszi fajták február végétől vethetőek és levelei a vetéstől számított 1,5 – 2 hónap múlva már szedhetők.  A meleget viszont nem jól bírja, a tavaszi termesztési idénye április végére lezárul. 

A spenót könnyen beszerezhető fajtái:  

• Viroflay: nagy termőképességű, sima és vastag levelű fajta, amely tavasszal és ősszel áttelelésre is vethető, balkonládába bébispenótként termeszthető 

• Matador: nagy, hólyagos levelű fajta, ami nehezen magzik fel. Ellenálló és nagy termőképességű, de inkább szabadföldi termesztésre és nem bébispenótnak, vagy balkonládába való 

• Popeye: Sima levelű, korai tavaszi vetésre alkalmas fajta, amely bébispentótként is megállja a helyét 

TÉPŐSALÁTA:

A tépősaláta a kerti saláta egyik változata, amelyből számos fajta kapható. A fejes salátához képest fogyasztói szempontból a leglényegesebb különbség, hogy a levél idősebb korában sem keseredik meg, és nevéhez méltón a leveleit tépni kell, nem pedig egyszerre az egész fejet leszedni. Zárt fejet jellemzően nem is növesztenek, de tovább, akár nyáron is termeszthetőek, nem úgy, mint a fejet saláták. Az ízük és a levelük állaga a fajtától is függ, ami sokféle lehet. A fodros (Lollo) levelű fajtákat én például nem szeretnem, a sima levelekkel jó barátságban vagyok, de fodrot nem szívesen eszem. 

A tépősaláták közül a tölgylevelűeket jobban kedvelem.  Én egy Verala nevű fajtát ültettem, korábban magaságyásban bevált.

RUKKOLA: 

Másik neve borsmustár. Hiába kapni a boltokban zacskós salátaként egész évben, természetes körülmények között a hideg évszakokhoz kötődő, szezonális levélzöldség. Füstös-csípős, mogyorós ízű, de melegben és hosszú nappalon felmagzik, ehetetlenül keserű és csípős lesz. Május közepe után és szeptember előtt nem érdemes termeszteni, de aki szereti annak ilyenkor igen!

Nálam a párkányon most még csak ekkorák:

De remélem hamarosan ez lesz belőle:

Na, ültettek Ti is valamit?