Vannak dolgok, amiket nem elég elképzelni egy fotó vagy videó alapján. A dolgok, amiket látni kell. Na nem azért, mert nem lehetne ezeket is felvenni vagy lefotózni, hanem azért, mert más a hatás.
Ilyen dolog az Ocean Plastics Lab is, látni kellene. Sajnos itthon nem lesz látható, de hoztam pár képet, hátha idézik az élőben átélt hatást.
Véletlenül került utamba és igazából nem is kiállítás, inkább egy négy konténerből álló interaktív installáció. A tengerekbe és óceánjainkba kerülő irdatlan mennyiségű műanyagról szól.
A tengeri műanyagról, ami tulajdonképpen olyan, mint egy invazív faj. Mindenhol ott van, mindenhol jól érzi magát és nincs ellene orvosság.
A kiállítás nem burkolt célja a tudományos figyelemfelkeltés és a kutatás szerepének igazolása, de szerintem elsősorban annak tudatosítása, hogy személyesen is kell és tudunk is tenni az élhető holnap kedvéért. És félreértés ne essék, ez az üzenet nem simogató. Akkor nyer majd értelmet, ha belátjuk, a holnap nem lesz mindig jobb, mint a tegnap.
Az Ocean Plastics Lab-nak persze sok olvasata van. Meg lehet nézni a tudományt is a műanyagon át, módszereket, folyamatatokat, adatokat, aprózódást. Lehet, hogy más csak ezt vitte belőle haza, nem tudom. Ez sem kevés, de ami igazán megér egy posztot, az a lehetséges megoldás.
Mert a tengeri szemét problémája olyan, mint egy jó iskolapélda. Ha megértjük és tanulunk belőle felnőttebbek leszünk tőle.
Hogy mi a megoldás?
Egy rövidítés, két karakter, 3R:
REDUCE-REUSE-RECYCLE
Ebben a sorrendben.
Ismerkedj vele, sokkal több van benne, mint elsőre gondolnád…
Van két adat is. Hallottam már hasonlót, tudtam, tudtuk, de tényleg? Tényleg ennyi?!
Szóval ne feledd: Reduce-Reuse-Recycle.
Folyt köv.
Szólj hozzá!